9-12. osztályosoknak

Milyen volt szüleink és nagyszüleink fiatalkora? Hogyan éltek, mire vágytak, hogy szórakoztak?

A tinédzsereknek szóló foglalkozás szüleik, nagyszüleik életmódját, életérzését teszi átélhetővé. A berendezett korabeli szobában a diákok kézbe vehetik a tárgyakat, ruhákat. Belelapozhatnak az újságokba és könyvekbe, válogathatnak a kis- és nagylemezek között. Korabeli slágerszövegek és olvasói levelek alapján vizsgáljuk az „ifjúsági problémát”, elemezzük a gazdasági helyzetet. Bemutatjuk a korszak jellemző tárgyait, és szlogeneket írunk a reklámokhoz. A foglalkozás otthon folytatható, így segítve a generációk közötti párbeszédet.

Mit szól a család, ha a katolikus iparos fia bejelenti, hogy a szomszéd zsidó szatócs lányát akarja feleségül venni, ráadásul az apa a Szent Kereszt Társulat tagja kíván lenni? És ha a rabbinak szánt fiú a tanulás helyett inkább a vándorszínészetet választja, amennyiben a színtársulat felveszi?

Ezek a kérdések hangzottak el 1914. január 6-án, de válaszolni rájuk ma sem egyszerű. Egy-egy család, vagy személy élettörténetét próbáljuk rekonstruálni eredeti dokumentumok, helyszínek, szituációk segítségével a diákok kreativitására, empátiájára alapozva. A XX. század elején egymás mellett élő különböző társadalmi rétegek, kisebbségi csoportok életmódját, szokásait ismerjük meg. Ezt követően az asszimiláció vagy hagyományőrzés, az elfogadás vagy előítélet konfliktusaival foglalkozunk, így hívjuk fel a diákok figyelmét egymás elfogadásának fontosságára, a toleranciára.

A múzeumpedagógiai foglalkozás a tanárok segítségével kiegészíthető az iskolában, ahol a diákok a Skanzenben megteremtett alakok sorsát rekonstruálják a holokauszt időszakában.

Miért tűnt el egy életforma, hogyan bomlott fel a paraszti gazdaságok rendszere az ötvenes – hatvanas évek kényszerű téeszesítése hatására? Kihelyezett történelemóra a Skanzenben.

A történelem szemléletes, interaktív tanítására nyújt lehetőséget a Búcsú a parasztságtól című állandó kiállításhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozásunk. Korabeli dokumentumok, tárgyak, személyes interjúk vizsgálata során mérlegeljük a veszteségeket és a változás okozta lehetséges nyereségeket.

A korszakban élők sorsából kiindulva a napjainkban is aktuális kérdésekre keressük a válaszlehetőségeket.

Hogyan kerültek bukovinai székelyek Andrásfalváról a völgységi Hidasra? Mi történt a falu sváb lakóival? A II. világháborút követő migráció történelmi, politikai okainak feltárására, hatásainak vizsgálatára törekszünk a foglalkozáson.

Hogyan éltek a svábok Magyarországon? Mi lett a sorsuk? Kik azok, akik a helyükbe költöztek, észrevehetőek-e a vallási, nemzetiségi különbségek? Ennek megismeréséhez családi történeteket, személyes sorsokat, dokumentumokat használunk fel a családok lakókörnyezetét bemutató helyszíneken. A múzeum hidasi lakóházában megnyílt A történelem sodrában című állandó kiállításhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozás történelmi élményt nyújt a diákoknak.

Mi mindent tudhatunk meg a lakókról az épített és a tárgyi környezet alapján? Hogyan árulják el a tárgyak a házak lakóinak foglalkozását, vallását vagy épp nemzetiségét? Mesélnek-e ennél többet úgy, hogy a lakóikkal már nem találkozhatunk? A gyerekek saját megfigyeléseiket osztják meg egymással ezen az interaktív foglalkozáson.

A diákok megfigyelési szempontok alapján csoportmunkában fedezik fel az Észak-magyarországi falu portáit. Vizsgáljuk a család nemzetiségét, vallását, megélhetését, vagyoni helyzetét a kiállítási helyszín és a bemutatott szituáció alapján. Az így szerzett ismereteket összevetjük a gyerekek tapasztalataival, érintve ezáltal az egyén és közösség kapcsolatát, valamint a nemzeti és nemzetiségi identitás kérdéskörét is.

Mit tudunk meg a lakókról a ház megfigyelésével? Milyen anyagokat használtak fel a régi házak építéséhez? Hogyan építkeztek kalákában? Mi az, ami a jelenben is hasznosítható?

Közösen megfigyeljük az építőanyagok felhasználásának módját a Skanzen különböző háztípusain. Összefüggéseket keresünk a táj, az életmód és az építészet között. Ezután a diákok kalákában felépítik egy favázas házszerkezet modelljét. Megismerik a feledésbe merülő építési technikákat, és akár a vályogtégla készítését is kipróbálhatják. Ezt a programot különösen ajánljuk a hon- és népismeret tantárgy oktatásához.

Hogy kerültek a Skanzenbe az épületek? Miért éppen ezeket választottuk? Ki lakott bennük? Hogyan használták ezeket? Volt-e különbség egyes tájegységek, vidékek közt?

A Múzeum egyes tájegységeit, lakóházait és melléképületeit, közösségi épületeit, templomait és haranglábait egy múzeumi séta során is megismerhetik az érdeklődők. A fenti kérdéseken túl szóba kerül az adott tájegység lakóinak életmódja, vallása. Bemutatásra kerülnek a legjellemzőbb használati tárgyak, és megismerkedhetünk olyan eszközökkel is, amikről ma már csak könyvekben olvashatunk. A séta végére a résztvevők átfogó képet kapnak a bemutatott vidékről. Az itt szerzett ismeretek segítséget nyújtanak a további tájegységek önálló felfedezéséhez is.

Miből és hogyan készültek a fonalak száz éve és mire használjuk őket napjainkban? Milyen eszközök segítségével lesz a fonalból vászon, szalag vagy éppen tarisznya? Mi is az a szövés? A kendermegmunkálás bizonyos fázisait próbálhatják ki a gyerekek. Majd a szövőszék megismerése után egyszerűbb szövési technikákkal dolgozhatnak.

A csoport megismerkedik az áztatott kender feldolgozásának munkafázisaival (tilolás, gerebenezés, fonás). A résztvevők kipróbálhatják, hogyan kell a guzsalyról fonni. Megnézzük a különböző alapanyagú és technikájú szőtteseket (gyapjú, kender, gyapot), majd a gyerekek kipróbálják a szövőszéket, így ismerik meg a szövés folyamatát. Ezután mindenki madzagszövő kereten vagy körmöcskén elkészíthet egy kis karkötőt színes fonalból. A program kifejezetten az alkotás örömére, a kreativitás kipróbálására nyújt lehetőséget.

A kerék az a technikai eszköz, ami az emberiség történetében felér a tűz vagy az elektromosság fontosságával. A résztvevők a keréknyomozás helyszínein, a Kocsik és szekerek kiállításban, valamint izgalmas tevékenységek közben jutnak élményteli ismeretekhez.

Minden korosztály számára négy részből áll a foglalkozás, de ezek elemei igazodnak az életkori sajátosságokhoz.

• Ráhangolás: A kicsikkel mozgással, körjátékkal, képösszerakóval, a nagyobbakkal a körforma mértani, fizikai tulajdonságain, átvitt értelmű jelentésein keresztül tisztázzuk a kerék jelentőségét.
• A Keréknyomozás során felkeresünk olyan kerékkel kapcsolatos helyszíneket, kerékkel működtetett eszközöket, amelyek a paraszti társadalomban elengedhetetlenül fontosak voltak (pl. a kerekes kutat, a kovácsműhelyt, a malmot).
• A Kocsik és szekerek kiállításban a különféle kocsi típusokat hasonlítjuk össze. Itt az 5. osztálynál idősebbek egy eredeti szekér kocsiszekrényét együtt szedhetik szét, és rakhatják újra össze.
• A Kerékagy óriás társasjátékkal a 3. osztálynál idősebbek észkereküket is megforgatják.

Végezetül felmászhat mindenki a szekérre, egy csoportkép elkészítése erejéig.

Vajon milyen lehetett a családi munkamegosztás 100 évvel ezelőtt? Mi volt egy családban a szülők és mi a gyerekek feladata? A múzeum egyik portáján a diákok korhű tárgyi környezetben élhetik át egy szegényparaszti család dolgos hétköznapját.

A múzeum egyik portáján a diákok korhű tárgyi környezetben élhetik át egy szegényparaszti család dolgos hétköznapját. Az évszakoknak megfelelő munkákba bekapcsolódva pedig megtanulják, milyen fáradtságos munka árán tudta egy család megteremteni a megélhetését. Azt is átélhetik, hogy az egyes munkafolyamatok végzésekor mennyi felelősség hárult a gyerekekre. Bár a családtagok szerepe sokat változott az elmúlt száz évben, a családi munkamegosztás még ma is ugyanolyan fontos, mint egykor volt.

Vajon miben más egy száz évvel ezelőtt élt gyermek környezete? Hogyan és mivel játszottak a gyerekek, amikor még nem volt számítógép és okostelefon? Mivel töltötték a szabadidejüket?

A múzeum egy portáját bejárva ismerkedünk meg az 1900-as években élt gyerekek életével, keresve a párhuzamokat és különbségeket a múlt és jelen gyermekvilága közt. Mozgásos, eszközös és szabályjátékokon keresztül tanítjuk meg azt, hogy ez együtt eltöltött (játék)idő milyen fontos a közösségteremtésben, és hogy a minőségi szórakozás nem anyagiak kérdése. A foglalkozás során a játékokat az életkori sajátosságoknak megfelelően választjuk ki.

Miből és hogyan készült a kenyér az évszázadok folyamán? Hogyan kerül minden nap az asztalunkra? Mit tehetünk mi azért, hogy egészségesebben táplálkozzunk?

A foglalkozáson a fenti kérdésekre választ keresve megismerkedünk a gabonatermesztés és a kenyérsütés eszközeivel, a kemence felfűtésének technikájával. Lisztből tésztát dagasztunk és cipókat formázunk, majd a megkelt tésztát kisütjük a kemencében. Amíg sülnek a cipók, a gyerekek a közeli malmot is megtekinthetik. Az adalékanyagoktól mentes kenyér akár otthon is elkészíthető, és az így kapott mindennapi kenyér már egy fontos lépés az egészséges táplálkozás felé.

Hogyan működik egy vízimalom? Miért nem lehetett nagyothalló egy molnár? A foglalkozás során a diákok megismerkednek a malom részeivel, berendezésével, szerkezetét pedig működés közben tekinthetik meg.

A megújuló energiák és a malmok társadalomban betöltött fontos szerepe mellett a molnár és családja életét is elképzelhetik. Megtapasztalhatják, milyen nehéz munkát jelentett a kézi malommal való őrlés. A kisebbek énekes-mozgásos játékokkal, mondókákkal elevenítik meg a malomhoz kapcsolódó élethelyzeteket. A nagyobbakkal megismertetjük a malmok különböző típusait, a hozzájuk kapcsolódó rendeleteket. Megtudhatják, hogyan lesz az inasból molnár, és hogy milyen büntetés várt arra a molnárra, aki nem tartja rendben a malmát.

Rackajuh, szürkemarha, mangalica, parlagi szamár… csak néhány azok közül hagyományos magyar állatfajták közül, amikkel a gyerekek a foglalkozás alkalmával megismerkedhetnek. Megtanulják, hogy melyik állatnak mi a haszna, és hogyan kell gondozni azokat.

A gyerekek tevékenyen bekapcsolódnak egy nagykunsági tanya mindennapjaiba, évszaktól és napszaktól függően segítenek az állatok gondozásában. Az állattartás felelősségét és örömeit egyaránt megismerhetik a foglalkozás során. (Kérjük, hogy a foglalkozásra érkező gyerekek ruházata az időjáráshoz, valamint az állatokkal való munkavégzéshez igazodjon.)

Régi konyháinkban főképp cserépedényeket használtak. Ki és hogyan készítette ezeket? Milyen formákat használtak? Van-e lába a lábasnak és mire is való a fazék?

Az agyagot ősidőktől fogva használjuk a tárgykészítésben. A felrakásos vagy marokedény technikával formázott edények cseréppé kiégetve időtállóak, a konyha tartozékai. A hagyományos formákat követve mindenki elkészítheti saját edénykéjét, agyagtárgyát, alkalmazva a különböző díszítési technikákat is. (Az elkészített tárgyakat a gyerekek hazavihetik, kiégetésüket a múzeum nem vállalja.)

Az évszakok váltakozása, a gazdasági év munkaalkalmai és a jeles napok szokásai meghatározzák a paraszti életmódot. Megváltozott életrendünkben tudjuk-e ma is érvényesíteni a „mindent a maga idejében” elvét?

Az évkör aktuális időszakára jellemző tevékenységeket, hagyományokat hiteles helyszíneken, játékosan, élményközpontúan élhetik át a résztvevők életkoruknak megfelelő szinten és módszerekkel. Tovább a részletekhez!

Ezt a programot különösen ajánljuk a hon- és népismeret tantárgy oktatásához.

Foglalkozás megrendelése
Hasznos infók