1-4. osztályosoknak

A múzeum területén a madarak nem csak a fákon és bokrokon láthatók, hanem dísztányérokon, kályhacsempén, szőtteseken, faragványokon. A madarak megjelennek énekeinkben, játékainkban, hiedelmeinkben, a népművészetben, szokásokat kötünk hozzájuk.

Múzeumpedagógusaink segítségével a népművészetben megjelenő madarakat fedezheti fel az osztály. Faragással, hímzéssel, fazekas munkával készült népművészeti tárgyakon és népdalokon keresztül vizsgáljuk a madarak szimbolikáját. A foglalkozás részeként a gyerekek életkorához igazodó madaras népi játékokat játszunk.

Miből és hogyan készültek a fonalak száz éve és mire használjuk őket napjainkban? Milyen eszközök segítségével lesz a fonalból vászon, szalag vagy éppen tarisznya? Mi is az a szövés? A kendermegmunkálás bizonyos fázisait próbálhatják ki a gyerekek. Majd a szövőszék megismerése után egyszerűbb szövési technikákkal dolgozhatnak.

A csoport megismerkedik az áztatott kender feldolgozásának munkafázisaival (tilolás, gerebenezés, fonás). A résztvevők kipróbálhatják, hogyan kell a guzsalyról fonni. Megnézzük a különböző alapanyagú és technikájú szőtteseket (gyapjú, kender, gyapot), majd a gyerekek kipróbálják a szövőszéket, így ismerik meg a szövés folyamatát. Ezután mindenki madzagszövő kereten vagy körmöcskén elkészíthet egy kis karkötőt színes fonalból. A program kifejezetten az alkotás örömére, a kreativitás kipróbálására nyújt lehetőséget.

Hogy kerültek a Skanzenbe az épületek? Miért éppen ezeket választottuk? Ki lakott bennük? Hogyan használták ezeket? Volt-e különbség egyes tájegységek, vidékek közt?

A Múzeum egyes tájegységeit, lakóházait és melléképületeit, közösségi épületeit, templomait és haranglábait egy múzeumi séta során is megismerhetik az érdeklődők. A fenti kérdéseken túl szóba kerül az adott tájegység lakóinak életmódja, vallása. Bemutatásra kerülnek a legjellemzőbb használati tárgyak, és megismerkedhetünk olyan eszközökkel is, amikről ma már csak könyvekben olvashatunk. A séta végére a résztvevők átfogó képet kapnak a bemutatott vidékről. Az itt szerzett ismeretek segítséget nyújtanak a további tájegységek önálló felfedezéséhez is.

A kisebbekkel egy „Márton gazda” nevet viselő kesztyűbáb vezetésével vándorolunk, miközben bekukkantunk egy lakóházba, pajtába, műhelybe vagy egy közösségi épületbe. A séta közben értelmet nyernek a népmesékből már jól ismert szavak, kifejezések. A kíváncsi természetű Márton gazda kérdései, útmutatásai segítségével, játékkal, énekkel vagy mondókával fedezik fel a gyerekek a kiállításokat.

A kerék az a technikai eszköz, ami az emberiség történetében felér a tűz vagy az elektromosság fontosságával. A résztvevők a keréknyomozás helyszínein, a Kocsik és szekerek kiállításban, valamint izgalmas tevékenységek közben jutnak élményteli ismeretekhez.

Minden korosztály számára négy részből áll a foglalkozás, de ezek elemei igazodnak az életkori sajátosságokhoz.

• Ráhangolás: A kicsikkel mozgással, körjátékkal, képösszerakóval, a nagyobbakkal a körforma mértani, fizikai tulajdonságain, átvitt értelmű jelentésein keresztül tisztázzuk a kerék jelentőségét.
• A Keréknyomozás során felkeresünk olyan kerékkel kapcsolatos helyszíneket, kerékkel működtetett eszközöket, amelyek a paraszti társadalomban elengedhetetlenül fontosak voltak (pl. a kerekes kutat, a kovácsműhelyt, a malmot).
• A Kocsik és szekerek kiállításban a különféle kocsi típusokat hasonlítjuk össze. Itt az 5. osztálynál idősebbek egy eredeti szekér kocsiszekrényét együtt szedhetik szét, és rakhatják újra össze.
• A Kerékagy óriás társasjátékkal a 3. osztálynál idősebbek észkereküket is megforgatják.

Végezetül felmászhat mindenki a szekérre, egy csoportkép elkészítése erejéig.

Vajon milyen lehetett a családi munkamegosztás 100 évvel ezelőtt? Mi volt egy családban a szülők és mi a gyerekek feladata? A múzeum egyik portáján a diákok korhű tárgyi környezetben élhetik át egy szegényparaszti család dolgos hétköznapját.

A múzeum egyik portáján a diákok korhű tárgyi környezetben élhetik át egy szegényparaszti család dolgos hétköznapját. Az évszakoknak megfelelő munkákba bekapcsolódva pedig megtanulják, milyen fáradtságos munka árán tudta egy család megteremteni a megélhetését. Azt is átélhetik, hogy az egyes munkafolyamatok végzésekor mennyi felelősség hárult a gyerekekre. Bár a családtagok szerepe sokat változott az elmúlt száz évben, a családi munkamegosztás még ma is ugyanolyan fontos, mint egykor volt.

Vajon miben más egy száz évvel ezelőtt élt gyermek környezete? Hogyan és mivel játszottak a gyerekek, amikor még nem volt számítógép és okostelefon? Mivel töltötték a szabadidejüket?

A múzeum egy portáját bejárva ismerkedünk meg az 1900-as években élt gyerekek életével, keresve a párhuzamokat és különbségeket a múlt és jelen gyermekvilága közt. Mozgásos, eszközös és szabályjátékokon keresztül tanítjuk meg azt, hogy ez együtt eltöltött (játék)idő milyen fontos a közösségteremtésben, és hogy a minőségi szórakozás nem anyagiak kérdése. A foglalkozás során a játékokat az életkori sajátosságoknak megfelelően választjuk ki.

Milyen volt egy iskola száz évvel ezelőtt? Hogy fért el egy iskola egyetlen szobában? Hogyan tanított a tanító, miket tanultak a gyerekek?

A gyerekek a foglakozás első felében megismerkedhetnek a mesekönyvekben, -regényekben is gyakran megjelenő falusi iskola mindennapjaival, milyen lehetett száz évvel ezelőtt diáknak lenni. Számolhatnak a golyós számológépen, belelapozhatnak a régi tankönyvekbe, kipróbálhatják a palatáblát és a palavesszőt is. Ismerkedhetnek a hangutánzó ábécével, hogy aztán egymásnak is „feladják a leckét”. Az időutazás után visszarepülünk a jelenbe, és közösen mérlegeljük, vajon mi a jó az iskolában ma, van-e valami, amit a régi iskolából „hazavihetünk”.

Miből és hogyan készült a kenyér az évszázadok folyamán? Hogyan kerül minden nap az asztalunkra? Mit tehetünk mi azért, hogy egészségesebben táplálkozzunk?

A foglalkozáson a fenti kérdésekre választ keresve megismerkedünk a gabonatermesztés és a kenyérsütés eszközeivel, a kemence felfűtésének technikájával. Lisztből tésztát dagasztunk és cipókat formázunk, majd a megkelt tésztát kisütjük a kemencében. Amíg sülnek a cipók, a gyerekek a közeli malmot is megtekinthetik. Az adalékanyagoktól mentes kenyér akár otthon is elkészíthető, és az így kapott mindennapi kenyér már egy fontos lépés az egészséges táplálkozás felé.

Hogyan működik egy vízimalom? Miért nem lehetett nagyothalló egy molnár? A foglalkozás során a diákok megismerkednek a malom részeivel, berendezésével, szerkezetét pedig működés közben tekinthetik meg.

A megújuló energiák és a malmok társadalomban betöltött fontos szerepe mellett a molnár és családja életét is elképzelhetik. Megtapasztalhatják, milyen nehéz munkát jelentett a kézi malommal való őrlés. A kisebbek énekes-mozgásos játékokkal, mondókákkal elevenítik meg a malomhoz kapcsolódó élethelyzeteket. A nagyobbakkal megismertetjük a malmok különböző típusait, a hozzájuk kapcsolódó rendeleteket. Megtudhatják, hogyan lesz az inasból molnár, és hogy milyen büntetés várt arra a molnárra, aki nem tartja rendben a malmát.

Rackajuh, szürkemarha, mangalica, parlagi szamár… csak néhány azok közül hagyományos magyar állatfajták közül, amikkel a gyerekek a foglalkozás alkalmával megismerkedhetnek. Megtanulják, hogy melyik állatnak mi a haszna, és hogyan kell gondozni azokat.

A gyerekek tevékenyen bekapcsolódnak egy nagykunsági tanya mindennapjaiba, évszaktól és napszaktól függően segítenek az állatok gondozásában. Az állattartás felelősségét és örömeit egyaránt megismerhetik a foglalkozás során.

Kérjük, hogy a foglalkozásra érkező gyerekek ruházata az időjáráshoz, valamint az állatokkal való munkavégzéshez igazodjon.

Régi konyháinkban főképp cserépedényeket használtak. Ki és hogyan készítette ezeket? Milyen formákat használtak? Van-e lába a lábasnak és mire is való a fazék?

Az agyagot ősidőktől fogva használjuk a tárgykészítésben. A felrakásos vagy marokedény technikával formázott edények cseréppé kiégetve időtállóak, a konyha tartozékai. A hagyományos formákat követve mindenki elkészítheti saját edénykéjét, agyagtárgyát, alkalmazva a különböző díszítési technikákat is.

Az elkészített tárgyakat a gyerekek hazavihetik, kiégetésüket a múzeum nem vállalja.

Az évszakok váltakozása, a gazdasági év munkaalkalmai és a jeles napok szokásai meghatározzák a paraszti életmódot. Megváltozott életrendünkben tudjuk-e ma is érvényesíteni a „mindent a maga idejében” elvét?

Az évkör aktuális időszakára jellemző tevékenységeket, hagyományokat hiteles helyszíneken, játékosan, élményközpontúan élhetik át a résztvevők életkoruknak megfelelő szinten és módszerekkel. Tovább a részletekhez!

Ezt a programot különösen ajánljuk a hon- és népismeret tantárgy oktatásához.

Foglalkozás megrendelése
Hasznos infók